| Chapter 36 |
1 | Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé.
|
2 | A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;
|
3 | Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.
|
4 | Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni [és] jót cselekedni.
|
5 | Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, [és] nem veti meg a rosszat.
|
6 | Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!
|
7 | Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!
|
8 | Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.
|
9 | Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.
|
10 | Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.
|
11 | Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.
|
12 | Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.
|
13 | Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!
|